„2010-ben derült ki egy vérvétel után, hogy mitől fáj nagyon a fejem, és miért szédülök… cukorbeteg vagyok. Akkoriban már 18 volt a reggeli vércukorszintem*.
Kezdetben egy kedves doktornő kezelt, havonta kaptam az inzulint, majd később 3 havonta. Sajnos a doktornő elment a rendelőből és a kezelést egy másik orvos folytatta. A vércukorszintem változatlanul rossz volt, így az inzulin adagomat a duplájára emelte és emellett napi 1 óra sportot javasolt. Kontrollra 3 hónap múlva kellett visszamennem. Bár addigra már javult valamit a cukrom, de a napi 1 óra mozgás sajnos nem fért bele az életembe. A kontroll alkalmával az orvos az állapotommal mit sem törődve, csak a monitort és a számokat nézve üvöltött velem. Ekkor látott utoljára.
2013 őszéig magam állítottam be, hogy mikor mennyi inzulint adok be magamnak, a háziorvos meg felírta az adagot, de szeptemberre romlott az állapotom. A reggeli cukrom ismét 18 volt, tudtam, hogy baj van. Egy ismerős ajánlott egy orvost az V. kerületi SZTK-ban, de sajnos ismét csalódnom kellett. Az orvos igen mogorván viselkedett és nagyjából annyit sikerült kivenni a szavaiból, hogy engem hibáztat, amiért nem fordultam korábban segítségért. De hová és kihez?! Mondta, hogy át kell állítani az inzulinom és a gyógyszeremet. Jeleztem, hogy az általa javasolt tablettát már régebben szedtem és hasmenést okozott, de a válasza az volt: „nem baj, szedje.” Az inzulinon viszont csak akkor tud állítani, ha a vérvételt megelőző három hónap átlagos vércukorszintjét mutató laborleletből kettőt viszek. Ennek beszerzésére egy hetet adott. Mivel az ideiglenes lakcímem a XVI. kerületben volt, ezért az ottani SZTK-ba mentem. A XVI. kerületi SZTK laborba időpontot kellett kérni, kb. 3-4 napra tudtak volna adni. A háziorvos írt egy beutalót és ráírta, hogy sürgős, így végül másnap mehettem. Éhgyomorral másfél órás várakozás után már alig álltam a lábamon. Mire sorra kerültem, közölték velem, hogy sürgősségi beutaló esetén a jelölt vizsgálatot nem végzik el. Új beutalót és időpontot kellett kérnem.
Az új beutalóval Gyömrőre mentem, ahol nem kell ugyan időpontot kérni, de óriási a tömeg és a tolakodás. Itt is másfél óra várakozás következett, természetesen éhgyomorral. Már nagyon remegtem mire sorra kerültem, ekkor viszont a laboros közölte velem, hogy nem jó a beutalóm! Szerinte a vizsgálatot nem lehet egy beutalón kérni egy sima vérvétellel, így nekem szegezte a kérdést, hogy melyiket kérem. A fontosabbat, a 3 havi cukorértéket mutató laborvizsgálatot választottam. Fekve, de ájulás nélkül - túléltem a vérvételt. A kérdésemre, hogy mikor lesz eredmény a válasz az volt, hogy 10 (!) nap múlva...és itt feladtam. (Hogy férek így bele az orvos által megadott egy hetes időintervallumba?!)
Jött egy baráti telefon, hogy van más lehetőség és az Aesthetica-t ajánlotta. Első körben laborvizsgálatra mentem az előre egyeztetett időpontban. Nem kellett várakoznom és nem ájultam el. Az eredményt már másnap délben megkaptam e-maiben. Végre felhívhattam a kezelőorvost az eredménnyel, hogy javult a cukrom! (18 helyett 13, a 3 havi érték 13 helyett 9.) Én örültem a pozitív változásnak, de a doktor telefonon keresztül lehordott, hogy még mindig milyen katasztrofális a leletem. Semmilyen biztatást nem kaptam. Érdeklődtem, hogy akkor most mi lesz az inzulin és a gyógyszer beállítással? A válasz: „szedjek mindent ugyanúgy”. De hogy?! Ezért rohangáltam labortól laborig? Az általa adott gyógyszertől pedig csak rosszabbul vagyok! Elég volt!
Az Aestheticában a laborvizsgálat alkalmával felajánlotta az asszisztens nővér, hogy van arra lehetőség, hogy diabetológus szakorvossal, helyben kiértékeljük az eredményemet. Elérkezettnek láttam az időt, hogy tegyek egy próbát és kértem egy időpontot konzultációra. Dr. Takács Éva doktornőnél jártam az idén januárban. A konzultáción kapott részletes tájékoztatásnak köszönhetően már végre értem, mi és hogyan működik a testemben, értem melyik gyógyszer mire való, és az én életmódomnak megfelelő terápia és gyógyszer is létezik. Azóta sokkal jobban vagyok, a mozgásra is jut idő, és szépen fokozatosan haladok. Március van, és tökéletes a cukrom. Minden reggel 5,5-6,5 között, és január óta nem voltam rosszul…”
*A normális éhgyomri vércukor szint kevesebb, mint 6,1 mmol/l.
Ha ez az érték 6,1 mmol/l -7,0 mmol/l közé esik, emelkedett éhgyomri vércukor állapítható meg (IFG).
Ha az éhgyomri vércukorszint 7,0 mmol/l-nél magasabb, felmerül a cukorbetegség diagnózisa, ezt azonban egy másik alkalommal történő éhgyomri vércukorméréssel meg kell erősíteni.
„2010-ben derült ki egy vérvétel után, hogy mitől fáj nagyon a fejem, és miért szédülök… cukorbeteg vagyok. Akkoriban már 18 volt a reggeli vércukorszintem*.
Kezdetben egy kedves doktornő kezelt, havonta kaptam az inzulint, majd később 3 havonta. Sajnos a doktornő elment a rendelőből és a kezelést egy másik orvos folytatta. A vércukorszintem változatlanul rossz volt, így az inzulin adagomat a duplájára emelte és emellett napi 1 óra sportot javasolt. Kontrollra 3 hónap múlva kellett visszamennem. Bár addigra már javult valamit a cukrom, de a napi 1 óra mozgás sajnos nem fért bele az életembe. A kontroll alkalmával az orvos az állapotommal mit sem törődve, csak a monitort és a számokat nézve üvöltött velem. Ekkor látott utoljára.
2013 őszéig magam állítottam be, hogy mikor mennyi inzulint adok be magamnak, a háziorvos meg felírta az adagot, de szeptemberre romlott az állapotom. A reggeli cukrom ismét 18 volt, tudtam, hogy baj van. Egy ismerős ajánlott egy orvost az V. kerületi SZTK-ban, de sajnos ismét csalódnom kellett. Az orvos igen mogorván viselkedett és nagyjából annyit sikerült kivenni a szavaiból, hogy engem hibáztat, amiért nem fordultam korábban segítségért. De hová és kihez?! Mondta, hogy át kell állítani az inzulinom és a gyógyszeremet. Jeleztem, hogy az általa javasolt tablettát már régebben szedtem és hasmenést okozott, de a válasza az volt: „nem baj, szedje.” Az inzulinon viszont csak akkor tud állítani, ha a vérvételt megelőző három hónap átlagos vércukorszintjét mutató laborleletből kettőt viszek. Ennek beszerzésére egy hetet adott. Mivel az ideiglenes lakcímem a XVI. kerületben volt, ezért az ottani SZTK-ba mentem. A XVI. kerületi SZTK laborba időpontot kellett kérni, kb. 3-4 napra tudtak volna adni. A háziorvos írt egy beutalót és ráírta, hogy sürgős, így végül másnap mehettem. Éhgyomorral másfél órás várakozás után már alig álltam a lábamon. Mire sorra kerültem, közölték velem, hogy sürgősségi beutaló esetén a jelölt vizsgálatot nem végzik el. Új beutalót és időpontot kellett kérnem.
Az új beutalóval Gyömrőre mentem, ahol nem kell ugyan időpontot kérni, de óriási a tömeg és a tolakodás. Itt is másfél óra várakozás következett, természetesen éhgyomorral. Már nagyon remegtem mire sorra kerültem, ekkor viszont a laboros közölte velem, hogy nem jó a beutalóm! Szerinte a vizsgálatot nem lehet egy beutalón kérni egy sima vérvétellel, így nekem szegezte a kérdést, hogy melyiket kérem. A fontosabbat, a 3 havi cukorértéket mutató laborvizsgálatot választottam. Fekve, de ájulás nélkül - túléltem a vérvételt. A kérdésemre, hogy mikor lesz eredmény a válasz az volt, hogy 10 (!) nap múlva...és itt feladtam. (Hogy férek így bele az orvos által megadott egy hetes időintervallumba?!)
Jött egy baráti telefon, hogy van más lehetőség és az Aesthetica-t ajánlotta. Első körben laborvizsgálatra mentem az előre egyeztetett időpontban. Nem kellett várakoznom és nem ájultam el. Az eredményt már másnap délben megkaptam e-maiben. Végre felhívhattam a kezelőorvost az eredménnyel, hogy javult a cukrom! (18 helyett 13, a 3 havi érték 13 helyett 9.) Én örültem a pozitív változásnak, de a doktor telefonon keresztül lehordott, hogy még mindig milyen katasztrofális a leletem. Semmilyen biztatást nem kaptam. Érdeklődtem, hogy akkor most mi lesz az inzulin és a gyógyszer beállítással? A válasz: „szedjek mindent ugyanúgy”. De hogy?! Ezért rohangáltam labortól laborig? Az általa adott gyógyszertől pedig csak rosszabbul vagyok! Elég volt!
Az Aestheticában a laborvizsgálat alkalmával felajánlotta az asszisztens nővér, hogy van arra lehetőség, hogy diabetológus szakorvossal, helyben kiértékeljük az eredményemet. Elérkezettnek láttam az időt, hogy tegyek egy próbát és kértem egy időpontot konzultációra. Dr. Takács Éva doktornőnél jártam az idén januárban. A konzultáción kapott részletes tájékoztatásnak köszönhetően már végre értem, mi és hogyan működik a testemben, értem melyik gyógyszer mire való, és az én életmódomnak megfelelő terápia és gyógyszer is létezik. Azóta sokkal jobban vagyok, a mozgásra is jut idő, és szépen fokozatosan haladok. Március van, és tökéletes a cukrom. Minden reggel 5,5-6,5 között, és január óta nem voltam rosszul…”
*A normális éhgyomri vércukor szint kevesebb, mint 6,1 mmol/l.
Ha ez az érték 6,1 mmol/l -7,0 mmol/l közé esik, emelkedett éhgyomri vércukor állapítható meg (IFG).
Ha az éhgyomri vércukorszint 7,0 mmol/l-nél magasabb, felmerül a cukorbetegség diagnózisa, ezt azonban egy másik alkalommal történő éhgyomri vércukorméréssel meg kell erősíteni.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy először értesülj akcióinkról, limitált tartalomért, VIP akciókért.
Csúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunkban a komplex kezelésekre és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatására törekszünk.