Hajhullás okai

A haj növekedése havonta körülbelül 13 milliméter, ami elképesztően gyors növekedést jelent. Az aktívabb nyári hónapokban pedig még ennél is többet nőhet a hajunk.

Azonban idővel, a kor előrehaladtával a haj növekedése lelassul, akár fokozott hajhullás is tapasztalható.

A hajszál a hajtüszőkben képződik és élettartama körülbelül 2-5 év.  

Ezen időszak alatt a haj élete 3 szakaszra tagolható:

• aktív növekedési szakasz (ún. anagén)
• nyugalmi szakasz (ún. katagén), kb. 1-2 hétig tart
• kihullási szakasz (ún. telogén)

Egy adott pillanatban a hajszálak mintegy 90 %-a van anagén fázisban, 1-2 %- a katagén szakaszban, és 8-9 % telogén fázisban. Ezek az arányok egészséges embereknél állandóak, azonban, ha valamiért felborulnak, a normálistól eltérő mértékűek, akár hajhullást is tapasztalhatunk.

Az aktív növekedési szakaszban a sejtek rendkívül jól osztódnak, a szervezet folyamatosan táplálja őket, így a hajszálak képesek folyamatosan növekedni. A növekedési (anagén) szakasz a férfiaknál átlagosan 3 év, míg a nőknél kicsit több, nagyjából 5 év. 

A növekedési szakasz után következik az átmeneti (katagén) szakasz, amikor megszűnik a hajhagyma tápanyag-ellátása, a levált hajszál kifelé tolódik a hajtüszőben. 

Majd a kihullás szakaszban a szőrtüsző már nem táplálja a hajszálat. A nagyjából három hónapos, utolsó stádium végét ideális esetben az újonnan képződő hajszál érkezése zárja le, ami a régi hajszálat kitolja a helyéről, azonban az új hajszál képződése bizonyos esetekben nem történik meg!

A hajhullás bizonyos fokig természetes jelenség, amennyiben egyenletes mértékben és ütemben történik, nem haladja meg a napi 100 hajszálat.
A haj élete szakaszos, így azok a hajszálak, amelyek életük végső szakaszában vannak, kihullanak. Azonban az extrém hajhullás komoly hatással lehet az önértékelésre és az önbizalomra egyaránt, az élet minden területén problémákat okozhat.

A hajhullás férfiakat, nőket, időseket és fiatalokat egyaránt érintő jelenség, amelynek oka a mindennapi stressz mellett környezeti ártalmak, gyógyszeres mellékhatások, hormonális problémák és változások, esetleg helytelen táplálkozási szokások is lehetnek.

A leggyakrabban előforduló átmeneti hajhullástípusok a férfias típusú hajhullás, ami nőknél is jelentkezhet, a telogén effluvium és a foltos hajhullás.

Telogén effluvium kialakulásának okai

A telogén effluvium a hajhullás egyik leggyakoribb típusa, hirtelen nagyobb tömegű hajhullás jellemzi, ami annak a következménye, hogy a hajszálak idő előtt lépnek be a nyugalmi (telogén) fázisba. Így a telogén szakaszban lévő hajhagymák túlsúlyba kerülése a jellemző, aminek hatására idővel az egész fejbőrön ritkássá válhat a haj.

A telogén effluvium kialakulása általában valamilyen, az egész szervezetet nagymértékben érintő, fizikai vagy lelki megterhelésre, stresszre, bizonyos esetekben súlyos betegségre, traumára vezethető vissza. Ez a betegség csupán a hajhullások egyik típusa, azonban amikor a hajhullás kifejezéssel találkozunk, akkor általában erre a hajhullástípusra gondolunk.

A telogén hajhullás gyakran utal valamilyen egész szervezetet érintő betegségre, így 

• magas lázzal járó, fertőző betegség (pl.: tüdőgyulladás, influenza, malária, Covid-19), 
• a pajzsmirigy-alulműködés és más endokrin betegség, 
• a máj-, vesebetegség, 
• a gyulladásos bélbetegség, 
• felszívódási vagy étkezési zavar, 
• vas- és cinkhiány, de 
• a HIV/AIDS és 
• a szifilisz is állhat a hátterében.

Azonban nem minden esetben súlyos betegség okozza a telogén effluviumot.

Egyéb lehetséges, hajhullást kiváltó okok:

• nem megfelelő életmód, 
• egyhangú táplálkozás, 
• fokozott stressz,
• hormonális változások,
• az időjárás változása, az átmeneti évszakok (ősz és tavasz) is okozhatnak ideiglenesen erősebb hajvesztést,
• súlyos, fejbőrt érintő bőrproblémák, gombás fertőzés is eredményezhetnek telogén effluviumot

Bizonyos gyógyszeres kezelések eredményeképp is jelentkezhet hajhullás, így például:

• antidepresszánsok, 
• görcsoldók,
• bétablokkolók, 
• nem-szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók,
• hormonális rendszerre ható gyógyszerek,
• véralvadásra ható gyógyszerek, 
• fogamzásgátlók,
• antihisztaminok,
• fertőző betegségek kezelésére alkalmazott (elsősorban a gombaellenes és a parazitaellenes) gyógyszerek,
• szív- és érrendszeri panaszok esetén alkalmazott gyógyszerek, 
• vérnyomáscsökkentők, 
• reuma és köszvény elleni szerek,
• vesekő megelőzésére javasolt gyógyszerek.

A szervezet hormonális változásai is kiválthatják a telogén hajhullást, nők esetében gyakran előfordul fokozott hajvesztés a terhesség időszakát követően, valamint a változókor időszakában is, ilyenkor ui. lecsökken a szervezetben lévő női nemi hormonok – ösztrogén és progeszteron – szintje, ezáltal a haj is elkezd nagy ütemben ritkulni. Szülést követő átmeneti hajhullás esetében a tünetek a szülést követő 3-6 hónapban jelentkeznek és akár 6 hónapon át is tarthatnak, ami jelentős hajritkulást eredményezhet.

Férfias típusú hajhullás kialakulásának okai

A férfiaknál és nőknél egyaránt általában a 30-as 40-es éveikben kezdődik a hajhullás, kopaszodás. A fejtetőn, halántékon kezdődő hajritkulást, majd kopaszodást androgén alopéciának, vagyis férfias típusú hajhullásnak nevezzük.

Androgén alopéciában az idő múlásával a haj anagén fázisa egyre rövidebb lesz, a hajhagymák mérete is folyamatosan csökken, a hajszálak pedig egyre vékonyabbakká válnak, így a haj egy idő után már nem tud olyan hosszúra megnőni, hogy kibújjon a bőr felszíne fölé.

Kialakulásáért a dihidrotesztoszteron (DHT) és az öregedés folyamata felelős, hiszen a sejtek osztódása és a keringési rendszer működése lassul, idős korban nem táplálják már az erek ugyan úgy a hajhagymákat.

Foltos (körülírt) hajhullás kialakulásának okai

A foltos hajhullás, más néven alopécia areata betegség bizonyos területekre lokalizálódik,  következtében kopasz foltok jelennek meg a fejbőrön. Ilyenkor a hajhullással nem érintett területeken nem csökken a szőrzet vagy a haj sűrűsége. Az alopécia areata főleg gyermek- és fiatalkorban fordul elő, de bármely életkorban jelentkezhet, valamint előfordulhat, hogy időről-időre visszatér. Férfiaknál valamivel gyakoribb, mint nőknél.

Az alopécia areata oka nem teljesen ismert, örökletes hajlam is szerepet játszik benne, azonban általában autoimmunitási probléma áll a hátterében, tehát az immunrendszer a szőrtüszőket támadja meg. Kialakulásában nagy szerepet játszanak genetikai tényezők, de bizonyos betegségek is növelik a kialakulásának kockázatát. Összefügghet más autoimmun betegségekkel, az esetek nagy részében pajzsmirigyproblémákkal, de kialakulását okozhatja az atópiás dermatitis is, vagy szénanátha, allergiás asztma, Down-szindróma.

Amennyiben nem átmeneti, hanem végleges alopecia alakul ki, akkor hegesedéssel járó hajvesztésről beszélünk, amelynek kezelése sajnos semmilyen terápiával nem eredményes.

Függetlenül attól, hogy milyen típusú a hajhullás, amit tapasztalsz és annak mik a kiváltó okai, a hajhullás annál eredményesebben és látványosabban kezelhető, minél hamarabb kezded meg a terápiát.