A lézeres szőrtelenítés továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelés az esztétikai bőrgyógyászatban, amelynek nemcsak a szőrszálakkal szembeni hatékonysága az oka. A lézeres szőrtelenítés az évek során a különböző bőrgyógyászati és sebészeti rendellenességek fontos terápiás módszerévé is vált. Ennek oka, hogy a lézeres szőrtelenítő rendszerek hatékonyan, kevés komplikációval képesek bizonyos bőrgyógyászati betegségek kezelésére: a lézeres szőrtelenítés bizonyos állapotok esetén biztonságos és jól tolerálható kezelési lehetőség, így akár még gyermekek esetében is alkalmazható. Milyen, a szokványostól eltérő esetekben alkalmazható a lézeres szőrtelenítés?
A fájdalmas, a keresztcsont területén, farpofák felett megjelenő pilonidális ciszta a szőrtüsző gyulladásos állapotából alakul ki, elhelyezkedéséből adódóan kellemetlen, ráadásul a megfelelő kezelés nélkül akár el is fertőződhet. Leginkább fiatal férfiak életét keseríti meg, hiszen a pilondinális ciszta jelenléte még az ülést is megnehezíti, kezelése hosszadalmas és nehézkes lehet. A súlyosabb gyulladásokat műtéti úton tudják csak kezelni, azonban fontos, hogy a lézeres szőrtelenítés segítségével az egész tortúra megelőzhető, így érdemes belevágni a kezelésekbe. A sinus pilonidalis kezeléséhez különböző kutatások során különböző lézereket alkalmaztak, amelyek mindegyike eredményesnek mondható a tünetek enyhülésének szempontjából. Egy hosszú távú utókövetéssel járó kutatás során a betegek 86,6%-ánál nem észlelték a betegség kiújulását az 5-7 éven át tartó utókövetési szakaszban, a lézeres szőrtelenítő kezeléssorozatot követően. Emellett tudományosan alátámasztották, hogy a lézeres szőrtelenítést követően a betegség kiújulási aránya alacsonyabb, mint a hagyományos, műtéti kezelés után. Már 4 alkalom lézeres szőrtelenítő kezelés is eredményes lehet, azonban a 6-8 alkalmas lézeres szőrtelenítő kezeléssorozat minimalizálhatja a betegség kiújulásának esélyét.
A hidradenitis suppurativa olyan krónikus, gyulladásos betegség, amely során a verejtékmirigyekkel rendelkező testrészeken a szőrtüszők autoimmun jellegű gyulladása jelentkezik. A progresszív betegség nők esetében gyakrabban fordul elő, az idő múlásával nemcsak kiújulhat, hanem súlyosbodhatnak is a tünetei. Több, lézeres szőrtelenítéssel kapcsolatos kutatást végeztek a verejtékmirigy gyulladás megszüntetésére, amely során arra jutottak, hogy a lézeres szőrtelenítés hatékony módja a hidradenitis suppurativa kezelésének. Az egyik kutatás során a mélyebb szöveti behatolás miatt hosszú impulzusú Nd:YAG lézerrel végezték a kezeléseket, amelynek hatására már két hónappal a kezelések megkezdése után 32%-os javulást tapasztaltak, ami csupán két kezelés eredménye volt. Ezt követően 72,7%-os javulást figyeltek meg 4 hónappal a kezelések megkezdése után. Megállapították, hogy a gyulladásos elváltozások gyorsabban gyógyultak a lézeres kezelés után. A 3 éves utókövetési időszakban sem újult ki a gyulladásos betegség, amelynek végső kezelésére CO2 lézert is alkalmaztak a kutatásban.
A dissecting cellulitis a fejbőr krónikus gyulladásos állapota, amelyet gennyes csomók és tályogok, valamint ebből adódóan cicatricial alopecia, vagyis hegesedő hajhullás/hegesedéssel járó hajhullás jellemez. Korábban csak korlátozott hatékonyságú kezeléseket találtak a fájdalmas, progresszív betegség enyhítésére, a hatékonyabb módszerek közé tartozott a röntgensugaras kezelés, azonban ma már ezt nem alkalmazzák. Ezzel szemben elmondható, hogy a betegséggel kapcsolatos kutatások során a lézeres szőrtelenítés észrevehető káros mellékhatások nélkül csökkentette a dissecting cellulitis progresszióját. A kutatásban résztvevők tünetei jelentős mértékben csökkentek, így más kezelések alkalmazását is csökkenthették. A diódalézeres szőrtelenítés monoterápiaként való alkalmazása pedig a legsúlyosabb esetben is képes volt a tünetek megszüntetésére, amelyhez 4 kezelési alkalom volt szükséges. Egyes betegek a hajszálak visszanövéséről is beszámoltak a egy évvel a kezelést követően.
A folliculitis decalvans a fejbőrön megjelenő szőrtüszőgyulladás, amely szintén gennyes elváltozásokkal, hegesedéssel és visszafordíthatatlan hajvesztéssel jár. A jelenlegi kezelések főként antibiotikum-terápiából állnak, amelyek korlátozott hatékonyságot mutatnak. Néhány klinikai vizsgálat során, korlátozott számú esetben sikeresen kezelték a betegséget lézeres szőrtelenítés segítségével. Ezekben a vizsgálatokban hosszú impulzusú Nd:YAG lézert alkalmaztak a kutatók, a kezeléseket pedig több alkalommal végezték, amelyek pozitívan befolyásolták a betegség zavaró tüneteit.
A leginkább férfiakra jellemző betegség során borotválkozást követően lépnek fel a zavaró tünetek: a szőrtüszők gyulladásos reakciója miatt apró, gennyes dudorok jelennek meg a bőrön. Bármely szőrrel borított területen megjelenhet, azonban göndör szőrzettel rendelkezőknél jellemzőbb az előfordulása, hiszen a szőrszálak esetükben nagyobb eséllyel fordulnak vissza a bőr alá, ezzel gyulladást okozva. Klinikai kutatások során fény derült arra, hogy a lézeres szőrtelenítés potenciális kezelés lehet a pseudofolliculitis barbae súlyosságának enyhítésében a szőrszálak számának és vastagságának csökkentésének köszönhetően. Egy borotválkozás utáni bőrirritációt vizsgáló tanulmány a gyulladásos tünetek 56%-os csökkenéséről számolt be három Nd:YAG lézeres szőrtelenítő kezelés után. Több tanulmány is bizonyította az Nd:YAG lézer pseudofolliculitis barbae kezelésének esetében nyújtott hatékonyságát, így elmondható, hogy a lézeres szőrtelenítés biztonságos és eredményes módszer a viszonylag gyakori bőrbetegség tüneteinek enyhítésére.
A nyakszirti akné egy krónikus gyulladásos betegség, amely a tarkón lévő szőrtüszőket érinti, gyulladásos tüneteket és hegeket eredményezve. Az akne keloidalis nuchae bár esztétikailag zavaró probléma, kutatások alátámasztották, hogy diódalézeres szőrtelenítéssel szinte teljes mértékben megszüntethető. Egy tanulmány során a a kutatók képesek voltak megszüntetni nyakszirti akné 90-97%-át, az eredményt pedig mindössze 4 alkalom diódalézeres szőrtelenítéssel érték el. Fontos, hogy a betegség súlyosbodhat az idő múlásával, így érdemes már korai stádiumban bevetni a lézeres kezelések hatékonyságát.
A trichostasis spinulosa a szőrtüsző egy olyan rendellenessége, amely során a szőrtüszők kitágulása mellett a szőrtüszőkből több szőrszál is nő egyszerre, azonban ezek visszamaradnak, sötét dugóként megjelenve az arcbőrön. Első ránézésre mitesszernek tűnhetnek, azonban a zavaró, fekete pöttyök tulajdonképpen láthatóvá vált sötét szőrszálak a bőr alatt. A lézeres szőrtelenítés a szőrtüszőre hat, így segít megszabadulni a tünetektől, emellett klinikai kutatások során az esetek 90%-ában nem újult ki a probléma a lézeres szőrtelenítő kezelések után, tehát nemcsak eredményes, hanem végleges megoldás is a trichostasis spinulosa kezelésében.
A keratosis pilaris során az elhalt bőrsejtek és a szőrzet növekedéséért felelős fehérje, a keratin együttese képesek eltömíteni a szőrtüszőket, amely a bőr felszínén megjelenő pöttyöket eredményez, innen ered a "csirkebőr" elnevezés is. A betegség leggyakrabban a végtagokat érinti, azonban szinte bármely szőrrel borított testrészen jelentkezhet. Bár nem rosszindulatú bőrelváltozás, ráadásul nem jár fájdalommal sem, esztétikailag zavaró lehet, valamint a hagyományos kezelésekre is korlátozott reakciót mutat. Klinikai kutatások bizonyították a lézeres szőrtelenítés keratosis pilaris-ra gyakorolt pozitív hatását: a 810 nm-es hullámhosszú diódalézeres szőrtelenítés csupán három kezeléssel jelentősen javította a bőr textúráját és a bőrprobléma során jelentkező dudorokat.
Ebben az állapotban a hónalj verejtékmirigyei fokozott aktivitást mutatnak, nemcsak fizikai megterhelés, hanem minimális erőkifejtés, érzelmi reakció is kiválthat erőteljes verejtékezést, de akár spontán izzadást is eredményezhet a betegség. A lézeres szőrtelenítő kezelések alkalmazása során szignifikáns javulást figyeltek meg a kutatók az axilláris hiperhidrózis tekintetében: kétoldali kontrollált vizsgálat során, Nd:YAG lézeres szőrtelenítő kezelések hatására nagymértékben csökkent a verejtékezés mértéke. A szövettani vizsgálat kimutatta a verejtékmirigyek pusztulását is, amely által a betegség tünetei jelentősen enyhültek.
Jellemzően gyerekkorban vagy serdülőkorban jelentkező elváltozások, barna foltokként jelentkeznek a felsőtest területein. A hiperpigmentáció hátterében álló hipertrichózis, vagyis fokozott szőrnövekedés kihívást jelenthet még a lézeres szőrtelenítő kezelések számára is, hiszen fennáll a hólyagosodás veszélye, azonban számos kutatás rávilágított a kezelések hatékonyságára.
Bizonyos műtéti rekonstrukciós eljárásokat követően szőrrel borított bőrlebenyek jelenhetnek meg, amelyek kezelésére klinikailag bizonyítottan hatékonyságot mutatott a lézeres szőrtelenítés. Ilyen műtéti eljárás lehet az emlőrákot követő rekonstrukció, a bazálissejtes karcióma kezelése, valamint akár különböző égési sérülések kezelése is.
A feji és nyaki területeken megjelenő daganatok intraorális rekonstrukciója során gyakran alkalmaznak olyan eljárást, amely magában foglalja a szőrrel borított bőrből álló lebenyek áthelyezését. Ebben az esetben a szőrnövekedés irritációt okozhat, azonban klinikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy ezek a területek is alkalmasak a lézeres szőrtelenítésre, ráadásul hatékonyan kezelhető a felmerülő probléma ezzel a módszerrel.
A nemváltó műtétek során a nemi szervek műtéti úton történő kialakítása történik annak érdekében, hogy a beteg identitása és biológiai neme egyezést mutassanak. Ehhez az eljáráshoz gyakran szőrrel borított területek végleges szőrtelenítése szükséges, hiszen a külső bőrfelület a későbbiekben áthelyeződik. A lézeres szőrtelenítés kezeléssorozat elvégzése a műtét előtt történik ezekben az esetekben.
Hypospadiasis esetén a húgycső nem megfelelően helyezkedik el, ennek kezelése műtéti úton történik, amelyhez szőrrel borított bőrt is felhasználhatnak. Ennek következménye lehet a húgyvezetékkő megjelenése, amely kezelhető a húgycső szőrtüszőinek lézeres szőrtelenítésével. A lézeres kezelések alkalmazását a húgycsőszőrzet eltávolítására számos kutatásban vizsgálták, az eredmények szerint a kezelés minimális mellékhatással és kielégítő eredménnyel jár ebben az esetben.
A perisztomális szőrnövekedés problémát jelenthet az ileosztómával rendelkező emberek számára, hiszen megnehezítheti a sztómakészülék bőrhöz való tapadását. A lézeres szőrtelenítés klinikailag igazoltan javítja a sztómakészülék tapadását, illetve csökkenti a szövődmények és fertőzések kialakulásának kockázatát.
A nők esetében végzett hajbeültetés eredménye néha természetellenes, aminek oka, hogy az elülső régióba a nyakszirti terület vastagabb hajszálait ültetik át. Ennek eredményeképp az összhatás nem esztétikus, amihez a lézeres szőrtelenítés a hajszálak elvékonyításával segítséget nyújthat. Egy klinikai kutatásban a lézeres szőrtelenítést a hajvonal korrekciójához alkalmazták, a kezelés az esetek 87,5%-ában szubjektív javulást, valamint a hajátmérő jelentős csökkenését eredményezte. Elmondható tehát, hogy a lézeres szőrtelenítés akár a hajszálak finomítására és a hajvonal korrekciójára is alkalmas kezelés.
Bár a lézeres szőrtelenítés esztétikai szempontokat kielégítő kozmetikai módszerként tört be a piacra, a bőrgyógyászati problémák körében terápiás módszerként is egyre nagyobb jelentőséggel rendelkezik. A lézeres szőrtelenítés nemcsak biztonságos, hanem jól tolerálható módszer is, így akár gyerekek esetében is alkalmazható. Segítségével sikeresen csökkenthetők a különféle krónikus és visszatérő bőrbetegségek, ezáltal pedig javítható a Páciensek életminősége is.
A lézeres szőrtelenítés továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelés az esztétikai bőrgyógyászatban, amelynek nemcsak a szőrszálakkal szembeni hatékonysága az oka. A lézeres szőrtelenítés az évek során a különböző bőrgyógyászati és sebészeti rendellenességek fontos terápiás módszerévé is vált. Ennek oka, hogy a lézeres szőrtelenítő rendszerek hatékonyan, kevés komplikációval képesek bizonyos bőrgyógyászati betegségek kezelésére: a lézeres szőrtelenítés bizonyos állapotok esetén biztonságos és jól tolerálható kezelési lehetőség, így akár még gyermekek esetében is alkalmazható. Milyen, a szokványostól eltérő esetekben alkalmazható a lézeres szőrtelenítés?
A fájdalmas, a keresztcsont területén, farpofák felett megjelenő pilonidális ciszta a szőrtüsző gyulladásos állapotából alakul ki, elhelyezkedéséből adódóan kellemetlen, ráadásul a megfelelő kezelés nélkül akár el is fertőződhet. Leginkább fiatal férfiak életét keseríti meg, hiszen a pilondinális ciszta jelenléte még az ülést is megnehezíti, kezelése hosszadalmas és nehézkes lehet. A súlyosabb gyulladásokat műtéti úton tudják csak kezelni, azonban fontos, hogy a lézeres szőrtelenítés segítségével az egész tortúra megelőzhető, így érdemes belevágni a kezelésekbe. A sinus pilonidalis kezeléséhez különböző kutatások során különböző lézereket alkalmaztak, amelyek mindegyike eredményesnek mondható a tünetek enyhülésének szempontjából. Egy hosszú távú utókövetéssel járó kutatás során a betegek 86,6%-ánál nem észlelték a betegség kiújulását az 5-7 éven át tartó utókövetési szakaszban, a lézeres szőrtelenítő kezeléssorozatot követően. Emellett tudományosan alátámasztották, hogy a lézeres szőrtelenítést követően a betegség kiújulási aránya alacsonyabb, mint a hagyományos, műtéti kezelés után. Már 4 alkalom lézeres szőrtelenítő kezelés is eredményes lehet, azonban a 6-8 alkalmas lézeres szőrtelenítő kezeléssorozat minimalizálhatja a betegség kiújulásának esélyét.
A hidradenitis suppurativa olyan krónikus, gyulladásos betegség, amely során a verejtékmirigyekkel rendelkező testrészeken a szőrtüszők autoimmun jellegű gyulladása jelentkezik. A progresszív betegség nők esetében gyakrabban fordul elő, az idő múlásával nemcsak kiújulhat, hanem súlyosbodhatnak is a tünetei. Több, lézeres szőrtelenítéssel kapcsolatos kutatást végeztek a verejtékmirigy gyulladás megszüntetésére, amely során arra jutottak, hogy a lézeres szőrtelenítés hatékony módja a hidradenitis suppurativa kezelésének. Az egyik kutatás során a mélyebb szöveti behatolás miatt hosszú impulzusú Nd:YAG lézerrel végezték a kezeléseket, amelynek hatására már két hónappal a kezelések megkezdése után 32%-os javulást tapasztaltak, ami csupán két kezelés eredménye volt. Ezt követően 72,7%-os javulást figyeltek meg 4 hónappal a kezelések megkezdése után. Megállapították, hogy a gyulladásos elváltozások gyorsabban gyógyultak a lézeres kezelés után. A 3 éves utókövetési időszakban sem újult ki a gyulladásos betegség, amelynek végső kezelésére CO2 lézert is alkalmaztak a kutatásban.
A dissecting cellulitis a fejbőr krónikus gyulladásos állapota, amelyet gennyes csomók és tályogok, valamint ebből adódóan cicatricial alopecia, vagyis hegesedő hajhullás/hegesedéssel járó hajhullás jellemez. Korábban csak korlátozott hatékonyságú kezeléseket találtak a fájdalmas, progresszív betegség enyhítésére, a hatékonyabb módszerek közé tartozott a röntgensugaras kezelés, azonban ma már ezt nem alkalmazzák. Ezzel szemben elmondható, hogy a betegséggel kapcsolatos kutatások során a lézeres szőrtelenítés észrevehető káros mellékhatások nélkül csökkentette a dissecting cellulitis progresszióját. A kutatásban résztvevők tünetei jelentős mértékben csökkentek, így más kezelések alkalmazását is csökkenthették. A diódalézeres szőrtelenítés monoterápiaként való alkalmazása pedig a legsúlyosabb esetben is képes volt a tünetek megszüntetésére, amelyhez 4 kezelési alkalom volt szükséges. Egyes betegek a hajszálak visszanövéséről is beszámoltak a egy évvel a kezelést követően.
A folliculitis decalvans a fejbőrön megjelenő szőrtüszőgyulladás, amely szintén gennyes elváltozásokkal, hegesedéssel és visszafordíthatatlan hajvesztéssel jár. A jelenlegi kezelések főként antibiotikum-terápiából állnak, amelyek korlátozott hatékonyságot mutatnak. Néhány klinikai vizsgálat során, korlátozott számú esetben sikeresen kezelték a betegséget lézeres szőrtelenítés segítségével. Ezekben a vizsgálatokban hosszú impulzusú Nd:YAG lézert alkalmaztak a kutatók, a kezeléseket pedig több alkalommal végezték, amelyek pozitívan befolyásolták a betegség zavaró tüneteit.
A leginkább férfiakra jellemző betegség során borotválkozást követően lépnek fel a zavaró tünetek: a szőrtüszők gyulladásos reakciója miatt apró, gennyes dudorok jelennek meg a bőrön. Bármely szőrrel borított területen megjelenhet, azonban göndör szőrzettel rendelkezőknél jellemzőbb az előfordulása, hiszen a szőrszálak esetükben nagyobb eséllyel fordulnak vissza a bőr alá, ezzel gyulladást okozva. Klinikai kutatások során fény derült arra, hogy a lézeres szőrtelenítés potenciális kezelés lehet a pseudofolliculitis barbae súlyosságának enyhítésében a szőrszálak számának és vastagságának csökkentésének köszönhetően. Egy borotválkozás utáni bőrirritációt vizsgáló tanulmány a gyulladásos tünetek 56%-os csökkenéséről számolt be három Nd:YAG lézeres szőrtelenítő kezelés után. Több tanulmány is bizonyította az Nd:YAG lézer pseudofolliculitis barbae kezelésének esetében nyújtott hatékonyságát, így elmondható, hogy a lézeres szőrtelenítés biztonságos és eredményes módszer a viszonylag gyakori bőrbetegség tüneteinek enyhítésére.
A nyakszirti akné egy krónikus gyulladásos betegség, amely a tarkón lévő szőrtüszőket érinti, gyulladásos tüneteket és hegeket eredményezve. Az akne keloidalis nuchae bár esztétikailag zavaró probléma, kutatások alátámasztották, hogy diódalézeres szőrtelenítéssel szinte teljes mértékben megszüntethető. Egy tanulmány során a a kutatók képesek voltak megszüntetni nyakszirti akné 90-97%-át, az eredményt pedig mindössze 4 alkalom diódalézeres szőrtelenítéssel érték el. Fontos, hogy a betegség súlyosbodhat az idő múlásával, így érdemes már korai stádiumban bevetni a lézeres kezelések hatékonyságát.
A trichostasis spinulosa a szőrtüsző egy olyan rendellenessége, amely során a szőrtüszők kitágulása mellett a szőrtüszőkből több szőrszál is nő egyszerre, azonban ezek visszamaradnak, sötét dugóként megjelenve az arcbőrön. Első ránézésre mitesszernek tűnhetnek, azonban a zavaró, fekete pöttyök tulajdonképpen láthatóvá vált sötét szőrszálak a bőr alatt. A lézeres szőrtelenítés a szőrtüszőre hat, így segít megszabadulni a tünetektől, emellett klinikai kutatások során az esetek 90%-ában nem újult ki a probléma a lézeres szőrtelenítő kezelések után, tehát nemcsak eredményes, hanem végleges megoldás is a trichostasis spinulosa kezelésében.
A keratosis pilaris során az elhalt bőrsejtek és a szőrzet növekedéséért felelős fehérje, a keratin együttese képesek eltömíteni a szőrtüszőket, amely a bőr felszínén megjelenő pöttyöket eredményez, innen ered a "csirkebőr" elnevezés is. A betegség leggyakrabban a végtagokat érinti, azonban szinte bármely szőrrel borított testrészen jelentkezhet. Bár nem rosszindulatú bőrelváltozás, ráadásul nem jár fájdalommal sem, esztétikailag zavaró lehet, valamint a hagyományos kezelésekre is korlátozott reakciót mutat. Klinikai kutatások bizonyították a lézeres szőrtelenítés keratosis pilaris-ra gyakorolt pozitív hatását: a 810 nm-es hullámhosszú diódalézeres szőrtelenítés csupán három kezeléssel jelentősen javította a bőr textúráját és a bőrprobléma során jelentkező dudorokat.
Ebben az állapotban a hónalj verejtékmirigyei fokozott aktivitást mutatnak, nemcsak fizikai megterhelés, hanem minimális erőkifejtés, érzelmi reakció is kiválthat erőteljes verejtékezést, de akár spontán izzadást is eredményezhet a betegség. A lézeres szőrtelenítő kezelések alkalmazása során szignifikáns javulást figyeltek meg a kutatók az axilláris hiperhidrózis tekintetében: kétoldali kontrollált vizsgálat során, Nd:YAG lézeres szőrtelenítő kezelések hatására nagymértékben csökkent a verejtékezés mértéke. A szövettani vizsgálat kimutatta a verejtékmirigyek pusztulását is, amely által a betegség tünetei jelentősen enyhültek.
Jellemzően gyerekkorban vagy serdülőkorban jelentkező elváltozások, barna foltokként jelentkeznek a felsőtest területein. A hiperpigmentáció hátterében álló hipertrichózis, vagyis fokozott szőrnövekedés kihívást jelenthet még a lézeres szőrtelenítő kezelések számára is, hiszen fennáll a hólyagosodás veszélye, azonban számos kutatás rávilágított a kezelések hatékonyságára.
Bizonyos műtéti rekonstrukciós eljárásokat követően szőrrel borított bőrlebenyek jelenhetnek meg, amelyek kezelésére klinikailag bizonyítottan hatékonyságot mutatott a lézeres szőrtelenítés. Ilyen műtéti eljárás lehet az emlőrákot követő rekonstrukció, a bazálissejtes karcióma kezelése, valamint akár különböző égési sérülések kezelése is.
A feji és nyaki területeken megjelenő daganatok intraorális rekonstrukciója során gyakran alkalmaznak olyan eljárást, amely magában foglalja a szőrrel borított bőrből álló lebenyek áthelyezését. Ebben az esetben a szőrnövekedés irritációt okozhat, azonban klinikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy ezek a területek is alkalmasak a lézeres szőrtelenítésre, ráadásul hatékonyan kezelhető a felmerülő probléma ezzel a módszerrel.
A nemváltó műtétek során a nemi szervek műtéti úton történő kialakítása történik annak érdekében, hogy a beteg identitása és biológiai neme egyezést mutassanak. Ehhez az eljáráshoz gyakran szőrrel borított területek végleges szőrtelenítése szükséges, hiszen a külső bőrfelület a későbbiekben áthelyeződik. A lézeres szőrtelenítés kezeléssorozat elvégzése a műtét előtt történik ezekben az esetekben.
Hypospadiasis esetén a húgycső nem megfelelően helyezkedik el, ennek kezelése műtéti úton történik, amelyhez szőrrel borított bőrt is felhasználhatnak. Ennek következménye lehet a húgyvezetékkő megjelenése, amely kezelhető a húgycső szőrtüszőinek lézeres szőrtelenítésével. A lézeres kezelések alkalmazását a húgycsőszőrzet eltávolítására számos kutatásban vizsgálták, az eredmények szerint a kezelés minimális mellékhatással és kielégítő eredménnyel jár ebben az esetben.
A perisztomális szőrnövekedés problémát jelenthet az ileosztómával rendelkező emberek számára, hiszen megnehezítheti a sztómakészülék bőrhöz való tapadását. A lézeres szőrtelenítés klinikailag igazoltan javítja a sztómakészülék tapadását, illetve csökkenti a szövődmények és fertőzések kialakulásának kockázatát.
A nők esetében végzett hajbeültetés eredménye néha természetellenes, aminek oka, hogy az elülső régióba a nyakszirti terület vastagabb hajszálait ültetik át. Ennek eredményeképp az összhatás nem esztétikus, amihez a lézeres szőrtelenítés a hajszálak elvékonyításával segítséget nyújthat. Egy klinikai kutatásban a lézeres szőrtelenítést a hajvonal korrekciójához alkalmazták, a kezelés az esetek 87,5%-ában szubjektív javulást, valamint a hajátmérő jelentős csökkenését eredményezte. Elmondható tehát, hogy a lézeres szőrtelenítés akár a hajszálak finomítására és a hajvonal korrekciójára is alkalmas kezelés.
Bár a lézeres szőrtelenítés esztétikai szempontokat kielégítő kozmetikai módszerként tört be a piacra, a bőrgyógyászati problémák körében terápiás módszerként is egyre nagyobb jelentőséggel rendelkezik. A lézeres szőrtelenítés nemcsak biztonságos, hanem jól tolerálható módszer is, így akár gyerekek esetében is alkalmazható. Segítségével sikeresen csökkenthetők a különféle krónikus és visszatérő bőrbetegségek, ezáltal pedig javítható a Páciensek életminősége is.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy először értesülj akcióinkról, limitált tartalomért, VIP akciókért.
Csúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunkban a komplex kezelésekre és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatására törekszünk.
„Ígéretek helyett eredmények”
Telefonszám: +36 1 374 6060
E-mail: info@aesthetica.hu Iratkozz fel hírlevelünkre!
