Nőgyógyászati rákszűrés

Minden nőnek ajánlott részt vennie nőgyógyászati rákszűrésen a szexuális élet megkezdésekor, illetve azt követően évente. Ennél gyakrabban ajánlott szűrésen részt venni, ha a korábbi nőgyógyászati rákszűrés eredménye kóros volt, korábban igazolt rákmegelőző állapot állt fenn, vagy a családban egyenes ági felmenők között előfordult nőgyógyászati rákos megbetegedés.

A nőgyógyászati rákszűrés során panaszmentes nőknél olyan elváltozásokat keresünk, amelyek a rákmegelőző állapotra utalva kockázatot jelenthetnek.

A nőgyógyászati rákszűrés ideális időpontja a menstruációs ciklus középideje körül van (azaz a ciklus 10-23. napja között). Amennyiben a vizsgálatra a menstruációt megelőzően vagy az azt követő 3-4 napon belül kerül sor, olyan – a méh üregéből származó – sejtek kerülhetnek a mintába, melyek megzavarják a vizsgálat eredményét.

A nőgyógyászati vizsgálat négy részből áll: bimanuális (kétkezi) és ultrahang vizsgálat, citológiai mintavétel és az emlő tapintásos vizsgálata.

A bimanuális vizsgálat során, az ultrahang vizsgálatot megelőzően a nőgyógyász kézzel áttapintja a kismedencét, a méhet és a petefészket, ellenőrzi a méh, a petevezetékek és a petefészkek nagyságát és helyét.

A citológiai mintavétel (kenet) során a nőgyógyász a hüvelyt a hüvelytükörrel feltárja, majd mintát vesz a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából. Ez a vizsgálat a méhnyak rosszindulatú elváltozása, a méhnyakrák felismerésére szolgál.

A kenet értékelése laboratóriumban történik és körülbelül két hetet vesz igénybe. Az eredménytől függően a nőgyógyász kontroll vizsgálatot rendelhet el.

A komplex nőgyógyászati vizsgálat negyedik eleme az emlő tapintásos vizsgálata, amely az emlőrák szűrésének része. Ha az orvos rendellenességet észlel, emlő ultrahang vizsgálatra, vagy 40 éves kor felett mammográfiai vizsgálatra küldi a pácienst.

További információk a méhnyakrák szűrésről

Magyarországon évente 600-700 nő hal meg méhnyakrákban. Az utóbbi időben a fiatalabb generáció körében is egyre elterjedtebb a betegség, hiszen a serdülőkorban elkezdett nemi élet, a rendszeres partnercsere és a nem kezelt gyulladások, méhszájelváltozások növelik a kockázatot.

A korai felismerés egyetlen záloga a nőgyógyászati rákszűrésen való rendszeres (évenkénti) részvétel is, ilyenkor a betegség ugyanis olyan korai szakaszában válik felismerhetővé, amikor még egy egyszerű, nem csonkító, a későbbi gyermekvállalást is lehetővé tevő beavatkozással a teljes gyógyulás elérhető.

A méhnyak rosszindulatú elváltozásának folyamata a hámban kezdődik. Eleinte csak a hám egy keskeny rétegét érinti, később a folyamat a hám teljes vastagságát beszűri, ekkor azonban még nem lépi át a hám-kötőszövet határt, nem jut ki a méhnyak területéről. Ez a korai szakasz évekig áll fenn, így az idejében felismert rosszindulatú helyi folyamatok kis műtéti beavatkozással gyógyíthatók.

Évekkel később azonban a folyamat már átlép a hám-kötőszövet határon és betör a vér- és nyirokerekbe, áttéteket képez stb., ilyenkor a radikális műtéti beavatkozás és sugárkezelés mellett is csökken a gyógyulás esélye.

A citológiai mintavétel (kenet) meglehetősen pontos képet ad a méhnyakrák veszélyéről. Ha valaki még nagyobb biztonságra vágyik, javasolható számára a HPV szűrésen való részvétel.

A nőgyógyászati vizsgálatok árát itt találod.

Ha az elmúlt 1 évben nem jártál nőgyógyászati rákszűrésen, javasoljuk, hogy kérj időpontot nőgyógyász szakemberünkhöz.

A vizsgálat optimális időpontja a ciklus közepe. A vizsgálat menstruáció alatt nem végezhető el.

IDŐPONTOT KÉREK!