Strandcsomag extra: 1+2 akció! Most 1 testrész szőrtelenítésének árán egyszerre 3 testrészt szőrteleníthetsz!

A koronavírus járvány szinte mindenkit megviselt, ha pedig a betegség és a járvánnyal járó intézkedések nem bizonyultak volna elegendőnek, hamar kiderült, hogy a nagymértékű hajhullás is a COVID utóhatása lehet. A COVID-ot és az extrém mértékű hajhullást a vírusfertőzéssel összefüggő magas szintű stresszt kapcsolja össze, ráadásul a COVID utáni hajhullás kétszer olyan gyorsan következik be, mint a szimpla stressz okozta hajvesztés. Míg az átlagos, stresszel összefüggő átmeneti hajhullás, vagyis telogén effluvium megjelenése nagyjából három hónappal a stresszes állapotot vagy időszakot követően jelentkezik, addig a poszt-COVID hajhullás már 8 héttel a betegség után megjelenhet. Ezen felül COVID utáni hajhullás esetén fennáll az esélye annak, hogy a hajkorona nem nő vissza ugyan olyan sűrűségűre, mint korábban. A megfelelő módszerekkel azonban szinte bármely típusú hajhullás kezelhető, így ha koronavírus utáni hajhullásban szenvedsz, akkor sem kell lemondanod a csodálatos hajkoronáról!

A hajnövekedés fázisai

Ahhoz, hogy megérthessük a COVID hajnövekedésre gyakorolt hatásait, a haj növekedési ciklusát is meg kell ismernünk. A hajtüszők életciklusai egész életünk alatt váltogatják egymást, körforgás szerűen következnek a szakaszok egymás után. A haj növekedési fázisa, vagy más néven az anagén fázis 2-7 évig is tarthat, amelyet a 10-14 napig tartó katagén, vagyis átmeneti szakasz követ. Ezután a hajszálak nyugalmi fázisba kerülnek, nem nőnek tovább, majd a 3-6 hónapig tartó telogén fázis végén kihullanak. Hajtüszőink általában 85-90%-a van növekedési stádiumban, míg 1%-uk átmeneti állapotban, a maradék 9-14%-uk pedig a telogén fázisban pihen. Egészséges hajnövekedés esetén a nyugalmi fázist egy új hajszál, újbóli növekedési fázis követ.

A poszt-COVID hajhullás és a stressz kapcsolata

Az extrém stresszel járó életszakaszokban a szervezet a létfontosságú funkciók fenntartására, valamint a szervek megfelelő ellátására fókuszál, azonban a hajnövekedés nem tartozik a szervezetünk elsődleges funkciói közé. A COVID után jelentkező telogén effluvium, vagyis átmeneti hajhullás számos, a betegséggel együtt járó stresszfaktor eredményeképp jön létre:

  1. A hosszan tartó, magas láz, valamint a légúti szövődmények különösen megviselhetik a szervezetet.
  2. A fizikai stressz mellett a pihenés és a felépülés hiánya okozta hatások hozzájárulhatnak a mentális stressz növekedéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a szervezetet akkor is megviseli a betegség, ha Te nem érzed magadat fáradtnak.
  3. A stressz hatással van a hajtüszők sejtszintű működésére is: gátolja a hajnövekedéshez szükséges keratinociták osztódását és növekedését, ami nemcsak nagymértékű hajhullást, hanem akár kopasz foltokat is eredményezhet.
  4. A betegség alatti változások, valamint a szervezetet érő megterhelés hormonális válaszreakciót is eredményezhet: a stressz megemeli a kortizol, vagyis az úgynevezett stresszhormon szintjét a szervezetben. A magas kortizol szint a szőrtüszőben található őssejteket hosszú nyugalmi, vagyis telogén fázisba helyezi, ennek következtében alakul ki a telogén effluvium, vagyis az átmeneti hajhullás.

A telogén effluvium nemcsak a koronavírus szövődményeként jöhet létre, a szervezetet érő trauma, megterhelés, nagymértékű stressz az elsődleges oka az átmeneti hajhullás létrejöttének. A stressz fizikai okokból, például műtét miatt, valamint lelki okokból is létrejöhet, így nem meglepő, ha egy stresszes élethelyzet, például szakítás vagy költözés hajullást vált ki. A COVID szintén nagymértékű stresszel járhat, ami bár magyarázattal szolgál a telogén effluvium kialakulására, nem magyarázza meg teljesen a COVID utáni hajhullás felgyorsult sebességét az "átlagos" stressz okozta hajhulláshoz képest.

Az immunrendszer COVID-ra adott reakciója befolyásolhatja a hajnövekedést

a COVID fertőzés következtében az immunrendszer sejtjei válaszreakciót adnak a betolakodó vírussal szemben: az úgynevezett citokin vihar vagy citokin felszabadulási szindróma egy súlyos immunreakció, amely során a szervezet túl sok citokint bocsájt ki hirtelen a vérbe. Mik azok a citokinek? Olyan fehérjékről van szó, amelyek jelzik a szervezetnek, hogy immunsejtek előállítására van szükség a betegség leküzdése érdekében. Azonban a citokinok túlzott jelenléte gyulladást okoz a test szöveteiben, a belső szervekben és a bőrben, ebbe beleértve a fejbőr területét is. A gyulladás hatására a szervezet a betegség leküzdésére összpontosít, így elvonja a tápanyagot az összes olyan helyről, ahol nem létszükséglet, ezáltal a fejbőrtől és a hajhagymáktól is. Emellett a szervezet gyulladása az androgén, vagyis férfi nemi hormonok termelődését is fokozza, amely szintén befolyásolhatja a hajnövekedést: a DHT  (dihidrotesztoszteron) hormon fontos szereplő a gyulladás elleni küzdelemben, azonban androgén alopeciát válthat ki, különösen azoknál a betegeknél, akik hajlamosabbak a betegségre. Androgén alopecia, vagyis férfias típusú hajhullás esetén a haj növekedési fázisa lerövidül, míg a telogén szakasz meghosszabbodik, ebből kifolyólag pedig mintázatot követő hajhullás jelentkezik.

Androgén alopecia és COVID

A szervezet a gyulladások leküzdése érdekében DHT-t szabadít fel, ami ugyan felveszi a harcot a gyulladással, közben a hajtüszők meszesedését és hegesedését okozza, hogy megakadályozza a jövőbeni gyulladások kialakulását, valamint károsítja az epidermisz alatti zsírt, amelyben a hajtüszők helyezkednek el. Ez a két folyamat megnehezíti az új hajszálak növekedését, hiszen nem jutnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz a hajtüszők károsodása és a zsírréteg pusztulása miatt. A COVID és az androgén alopecia kialakulása között szoros kapcsolat van, elmondható, hogy bár férfiak esetében súlyosabb lefolyású a betegség, a nők immunrendszerének sajátosságai miatt mindkét nemet egyaránt érintheti a poszt-COVID hajvesztés. A férfias típusú hajhullás következtében a gyógyulást követően nem tér vissza a haj az eredeti állapotába, így érdemes lehet gyulladáscsökkentő étrendet, valamint stimulációs kezeléseket, például fejbőrmasszázst és lézeres hajstimulációt alkalmazni a hajkorona visszaállítására.

Miért jelentkezik olyan gyorsan a hajhullás a COVID után?

A COVID az angiotenzin konvertáló enzim 2, vagyis ACE2 receptoraihoz kötődik. Az ACE2 egy olyan hormon, amely szabályozza a vérnyomását, valamint biztosítja az egészséges véráramlást,  így a COVID  által okozott zavara érszűkülethez, valamint ezáltal a vérnyomás emelkedéséhez vezethet. Mivel az ACE2-receptorok a bőrben és a fejbőrben találhatók, a betegség a fejbőr elégtelen vérellátását, ezáltal extrém gyorsaságú és szélsőséges hajhullást válthat ki, amelyet a korábban említett hatások csak súlyosbítanak.

Hogyan kezeljük a COVID utáni hajhullást?

A poszt-COVID hajhullás kezelésének két alappillére az immunrendszer erősítése, valamint a fejbőr vérellátásának javítása. A teljes értékű élelmiszerekből álló gyulladáscsökkentő, immunerősítő diéta segíti a szervezet felépülését, helyreállítja az immunrendszer működését, így kiemelten fontos a koronavírus fertőzés utáni időszakban az egészséges táplálkozás. Az immunrendszer erősítésének másik módja a testmozgás bevezetése a mindennapokba: ha nem is vonz a konditermek világa, legalább egy fél órás sétát iktass be, hiszen a szabadban töltött idő a testet és a lelket is feltölti energiával. A stressz csökkentésében, valamint az idegrendszer helyreállításában a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is kiemelt fontosságú, így a betegség utáni időszakban is ügyeljünk arra, hogy legalább 6-8 órát aludjunk. A fejbőr vérkeringésének serkentése kiemelkedően fontos a COVID utáni hajnövekedés elősegítésében: a leghatékonyabb módszer a hajhagymák működésének közvetlen stimulálása, amely nemcsak fejbőrmasszázzsal történhet. A vérkeringés serkentésére kiváló módszer a lézeres hajstimuláció, ami nemcsak a hajnövekedést serkenti, hanem a fejbőrben található erek képződését, valamint a hajhagymák megfelelő oxigén- és tápanyagellátását is. A kezelés sejtszinten is kifejti hatását, különleges működési elvéből és hatásából adódóan pedig az egyik leghatékonyabb kezelés a poszt-COVID hajhullás kezelésében.

Poszt-COVID hajhullás: mi áll a háttérben és hogyan kezelhető?

A koronavírus járvány szinte mindenkit megviselt, ha pedig a betegség és a járvánnyal járó intézkedések nem bizonyultak volna elegendőnek, hamar kiderült, hogy a nagymértékű hajhullás is a COVID utóhatása lehet. A COVID-ot és az extrém mértékű hajhullást a vírusfertőzéssel összefüggő magas szintű stresszt kapcsolja össze, ráadásul a COVID utáni hajhullás kétszer olyan gyorsan következik be, mint a szimpla stressz okozta hajvesztés. Míg az átlagos, stresszel összefüggő átmeneti hajhullás, vagyis telogén effluvium megjelenése nagyjából három hónappal a stresszes állapotot vagy időszakot követően jelentkezik, addig a poszt-COVID hajhullás már 8 héttel a betegség után megjelenhet. Ezen felül COVID utáni hajhullás esetén fennáll az esélye annak, hogy a hajkorona nem nő vissza ugyan olyan sűrűségűre, mint korábban. A megfelelő módszerekkel azonban szinte bármely típusú hajhullás kezelhető, így ha koronavírus utáni hajhullásban szenvedsz, akkor sem kell lemondanod a csodálatos hajkoronáról!

A hajnövekedés fázisai

Ahhoz, hogy megérthessük a COVID hajnövekedésre gyakorolt hatásait, a haj növekedési ciklusát is meg kell ismernünk. A hajtüszők életciklusai egész életünk alatt váltogatják egymást, körforgás szerűen következnek a szakaszok egymás után. A haj növekedési fázisa, vagy más néven az anagén fázis 2-7 évig is tarthat, amelyet a 10-14 napig tartó katagén, vagyis átmeneti szakasz követ. Ezután a hajszálak nyugalmi fázisba kerülnek, nem nőnek tovább, majd a 3-6 hónapig tartó telogén fázis végén kihullanak. Hajtüszőink általában 85-90%-a van növekedési stádiumban, míg 1%-uk átmeneti állapotban, a maradék 9-14%-uk pedig a telogén fázisban pihen. Egészséges hajnövekedés esetén a nyugalmi fázist egy új hajszál, újbóli növekedési fázis követ.

A poszt-COVID hajhullás és a stressz kapcsolata

Az extrém stresszel járó életszakaszokban a szervezet a létfontosságú funkciók fenntartására, valamint a szervek megfelelő ellátására fókuszál, azonban a hajnövekedés nem tartozik a szervezetünk elsődleges funkciói közé. A COVID után jelentkező telogén effluvium, vagyis átmeneti hajhullás számos, a betegséggel együtt járó stresszfaktor eredményeképp jön létre:

  1. A hosszan tartó, magas láz, valamint a légúti szövődmények különösen megviselhetik a szervezetet.
  2. A fizikai stressz mellett a pihenés és a felépülés hiánya okozta hatások hozzájárulhatnak a mentális stressz növekedéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a szervezetet akkor is megviseli a betegség, ha Te nem érzed magadat fáradtnak.
  3. A stressz hatással van a hajtüszők sejtszintű működésére is: gátolja a hajnövekedéshez szükséges keratinociták osztódását és növekedését, ami nemcsak nagymértékű hajhullást, hanem akár kopasz foltokat is eredményezhet.
  4. A betegség alatti változások, valamint a szervezetet érő megterhelés hormonális válaszreakciót is eredményezhet: a stressz megemeli a kortizol, vagyis az úgynevezett stresszhormon szintjét a szervezetben. A magas kortizol szint a szőrtüszőben található őssejteket hosszú nyugalmi, vagyis telogén fázisba helyezi, ennek következtében alakul ki a telogén effluvium, vagyis az átmeneti hajhullás.

A telogén effluvium nemcsak a koronavírus szövődményeként jöhet létre, a szervezetet érő trauma, megterhelés, nagymértékű stressz az elsődleges oka az átmeneti hajhullás létrejöttének. A stressz fizikai okokból, például műtét miatt, valamint lelki okokból is létrejöhet, így nem meglepő, ha egy stresszes élethelyzet, például szakítás vagy költözés hajullást vált ki. A COVID szintén nagymértékű stresszel járhat, ami bár magyarázattal szolgál a telogén effluvium kialakulására, nem magyarázza meg teljesen a COVID utáni hajhullás felgyorsult sebességét az "átlagos" stressz okozta hajhulláshoz képest.

Az immunrendszer COVID-ra adott reakciója befolyásolhatja a hajnövekedést

a COVID fertőzés következtében az immunrendszer sejtjei válaszreakciót adnak a betolakodó vírussal szemben: az úgynevezett citokin vihar vagy citokin felszabadulási szindróma egy súlyos immunreakció, amely során a szervezet túl sok citokint bocsájt ki hirtelen a vérbe. Mik azok a citokinek? Olyan fehérjékről van szó, amelyek jelzik a szervezetnek, hogy immunsejtek előállítására van szükség a betegség leküzdése érdekében. Azonban a citokinok túlzott jelenléte gyulladást okoz a test szöveteiben, a belső szervekben és a bőrben, ebbe beleértve a fejbőr területét is. A gyulladás hatására a szervezet a betegség leküzdésére összpontosít, így elvonja a tápanyagot az összes olyan helyről, ahol nem létszükséglet, ezáltal a fejbőrtől és a hajhagymáktól is. Emellett a szervezet gyulladása az androgén, vagyis férfi nemi hormonok termelődését is fokozza, amely szintén befolyásolhatja a hajnövekedést: a DHT  (dihidrotesztoszteron) hormon fontos szereplő a gyulladás elleni küzdelemben, azonban androgén alopeciát válthat ki, különösen azoknál a betegeknél, akik hajlamosabbak a betegségre. Androgén alopecia, vagyis férfias típusú hajhullás esetén a haj növekedési fázisa lerövidül, míg a telogén szakasz meghosszabbodik, ebből kifolyólag pedig mintázatot követő hajhullás jelentkezik.

Androgén alopecia és COVID

A szervezet a gyulladások leküzdése érdekében DHT-t szabadít fel, ami ugyan felveszi a harcot a gyulladással, közben a hajtüszők meszesedését és hegesedését okozza, hogy megakadályozza a jövőbeni gyulladások kialakulását, valamint károsítja az epidermisz alatti zsírt, amelyben a hajtüszők helyezkednek el. Ez a két folyamat megnehezíti az új hajszálak növekedését, hiszen nem jutnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz a hajtüszők károsodása és a zsírréteg pusztulása miatt. A COVID és az androgén alopecia kialakulása között szoros kapcsolat van, elmondható, hogy bár férfiak esetében súlyosabb lefolyású a betegség, a nők immunrendszerének sajátosságai miatt mindkét nemet egyaránt érintheti a poszt-COVID hajvesztés. A férfias típusú hajhullás következtében a gyógyulást követően nem tér vissza a haj az eredeti állapotába, így érdemes lehet gyulladáscsökkentő étrendet, valamint stimulációs kezeléseket, például fejbőrmasszázst és lézeres hajstimulációt alkalmazni a hajkorona visszaállítására.

Miért jelentkezik olyan gyorsan a hajhullás a COVID után?

A COVID az angiotenzin konvertáló enzim 2, vagyis ACE2 receptoraihoz kötődik. Az ACE2 egy olyan hormon, amely szabályozza a vérnyomását, valamint biztosítja az egészséges véráramlást,  így a COVID  által okozott zavara érszűkülethez, valamint ezáltal a vérnyomás emelkedéséhez vezethet. Mivel az ACE2-receptorok a bőrben és a fejbőrben találhatók, a betegség a fejbőr elégtelen vérellátását, ezáltal extrém gyorsaságú és szélsőséges hajhullást válthat ki, amelyet a korábban említett hatások csak súlyosbítanak.

Hogyan kezeljük a COVID utáni hajhullást?

A poszt-COVID hajhullás kezelésének két alappillére az immunrendszer erősítése, valamint a fejbőr vérellátásának javítása. A teljes értékű élelmiszerekből álló gyulladáscsökkentő, immunerősítő diéta segíti a szervezet felépülését, helyreállítja az immunrendszer működését, így kiemelten fontos a koronavírus fertőzés utáni időszakban az egészséges táplálkozás. Az immunrendszer erősítésének másik módja a testmozgás bevezetése a mindennapokba: ha nem is vonz a konditermek világa, legalább egy fél órás sétát iktass be, hiszen a szabadban töltött idő a testet és a lelket is feltölti energiával. A stressz csökkentésében, valamint az idegrendszer helyreállításában a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is kiemelt fontosságú, így a betegség utáni időszakban is ügyeljünk arra, hogy legalább 6-8 órát aludjunk. A fejbőr vérkeringésének serkentése kiemelkedően fontos a COVID utáni hajnövekedés elősegítésében: a leghatékonyabb módszer a hajhagymák működésének közvetlen stimulálása, amely nemcsak fejbőrmasszázzsal történhet. A vérkeringés serkentésére kiváló módszer a lézeres hajstimuláció, ami nemcsak a hajnövekedést serkenti, hanem a fejbőrben található erek képződését, valamint a hajhagymák megfelelő oxigén- és tápanyagellátását is. A kezelés sejtszinten is kifejti hatását, különleges működési elvéből és hatásából adódóan pedig az egyik leghatékonyabb kezelés a poszt-COVID hajhullás kezelésében.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy először értesülj akcióinkról, limitált tartalomért, VIP akciókért.

Feliratkozom

Ez is érdekelhet

7+1 hajnövesztő módszer a hosszú tincsekért

Sajnos nem mindannyian lettünk megáldva Disney-hercegnőkhöz hasonló hajkoronával, így türelmesnek és kitartónak […]

A haj fényvédelme: hogyan károsodik a haj, ha tartós napsugárzás éri?

A bőr fényvédelme az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott, így sokszor […]

Tudtad, hogy a hajadnak is szüksége van fényvédelemre nyáron?

A haj az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze, azonban sajnos a bőrhöz hasonlóan, […]

Rólunk

Csúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunkban a komplex kezelésekre és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatására törekszünk.

Bejelentkezés

Kérj időpontot vagy ingyenes visszahívást! Munkatársaink 1 munkanapon belül felveszik veled a kapcsolatot a megadott telefonszámon időpont-egyeztetés vagy tájékoztatás céljából.
Időpontfoglalás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram