Napjainkban az internet hatalmas segítség és nagyban megkönnyíti az életünket. A mindennapunk része, hogy böngészőnk segítségével rákeresünk arra, ami éppen érdekel bennünket. Lehet az ebéd ötlet, karácsonyi ajándék tipp, utazás, szabadidős elfoglaltság, hírek, stb. Mindenre találunk választ, sőt találatok ezreiből válogathatunk. Tényleg lehet az internet a leghasznosabb barátunk, de ugyanakkor veszélyes is lehet.
A The Pew Research Center’s Internet & American Life Project felmérése szerint az amerikai lakosok közel 35 %-a az interneten szerezett információk alapján diagnosztizálja magát és másokat, tévesen. Megjelent egy új jelenség is, a cyberhondria, az a szorongás, amit az internetes öndiagnosztizálás vált ki. A cyberhonder az a személy, aki mániákusan kutat a neten tünetek után. Például egy olyan mindennapos tünetnek, mint a fejfájásnak vagy a fáradtságnak megszámlálhatatlan oka lehet. Ha egy cyberhonder rákeres, egy-két oldalt megnyitva megbizonyosodhat róla, hogy gyógyíthatatlan beteg. Nincs is azzal baj, ha utána nézünk a problémának - hiszen számos hasznos információt gyűjthetünk-, egészen addig, amíg szakértői segítséget is kérünk.
Az „azt olvastam az interneten” következményeként könnyen félrediagnosztizálhatjuk magunkat, tévesen kezdhetjük gyógyítani magunkat. Ne féljünk segítséget kérni és orvoshoz fordulni, ha tüneteket észlelünk, esetleg fájdalmat érzünk. Sokan csak a legvégsőbb esetben fordulnak szakemberhez, ha viszont tényleg baj van, jobb minél előbb szembe nézni vele.
Ha első körben mégis az internetet böngészve akarunk rájönni panaszaink okára, óvakodjunk, hiszen internet hozzáférése mindenkinek van, azaz egyáltalán nem biztos, hogy orvos írja vagy kommentálja az adott oldalt. Ne kutassunk addig, amíg komoly betegséghez nem lyukadunk ki! Nem szabad az internetre hallgatni, nem lehetünk biztosak egy diagnózisban (akkor sem, ha minden tünet stimmel, akkor sem, ha több oldalon megerősítik), ne stresszeljünk addig, amíg nem kértük ki egy szakember véleményét.
Sokunk utána nézett már egészségügyi problémának az internetet, erre alapozva a Google most egy olyan rendszert tesztel, amelynek köszönhetően releváns egészségügyi információkhoz juthatnának a felhasználók. A tesztelők videón
keresztül beszélhetnének képzett orvosokkal problémáikról. Tény, hogy többségünk szemérmes és orvossal is nehezére esik beszélnie problémáiról, talán így könnyebben megnyílnak majd a páciensek és ez az ötlet mintegy középutat jelent az internetes rákeresés és az orvos látogatás között. Azonban felvetődik –többek között- a kérdés: mi lesz a titoktartással, biztonsággal, adatvédelemmel? Az, hogy a keresőóriás hogyan kívánja ezt megvalósítani még kérdéses.
Persze elképzelhető, hogy a jövőben ki tudnak dolgozni egy megoldást és utat engednek az on-line egészségügyi szolgáltatásoknak, de egyelőre, az orvossal történő, személyes konzultáció az egyetlen útja a diagnosztizálásnak, a gyógyításnak és a terápiának.
Napjainkban az internet hatalmas segítség és nagyban megkönnyíti az életünket. A mindennapunk része, hogy böngészőnk segítségével rákeresünk arra, ami éppen érdekel bennünket. Lehet az ebéd ötlet, karácsonyi ajándék tipp, utazás, szabadidős elfoglaltság, hírek, stb. Mindenre találunk választ, sőt találatok ezreiből válogathatunk. Tényleg lehet az internet a leghasznosabb barátunk, de ugyanakkor veszélyes is lehet.
A The Pew Research Center’s Internet & American Life Project felmérése szerint az amerikai lakosok közel 35 %-a az interneten szerezett információk alapján diagnosztizálja magát és másokat, tévesen. Megjelent egy új jelenség is, a cyberhondria, az a szorongás, amit az internetes öndiagnosztizálás vált ki. A cyberhonder az a személy, aki mániákusan kutat a neten tünetek után. Például egy olyan mindennapos tünetnek, mint a fejfájásnak vagy a fáradtságnak megszámlálhatatlan oka lehet. Ha egy cyberhonder rákeres, egy-két oldalt megnyitva megbizonyosodhat róla, hogy gyógyíthatatlan beteg. Nincs is azzal baj, ha utána nézünk a problémának - hiszen számos hasznos információt gyűjthetünk-, egészen addig, amíg szakértői segítséget is kérünk.
Az „azt olvastam az interneten” következményeként könnyen félrediagnosztizálhatjuk magunkat, tévesen kezdhetjük gyógyítani magunkat. Ne féljünk segítséget kérni és orvoshoz fordulni, ha tüneteket észlelünk, esetleg fájdalmat érzünk. Sokan csak a legvégsőbb esetben fordulnak szakemberhez, ha viszont tényleg baj van, jobb minél előbb szembe nézni vele.
Ha első körben mégis az internetet böngészve akarunk rájönni panaszaink okára, óvakodjunk, hiszen internet hozzáférése mindenkinek van, azaz egyáltalán nem biztos, hogy orvos írja vagy kommentálja az adott oldalt. Ne kutassunk addig, amíg komoly betegséghez nem lyukadunk ki! Nem szabad az internetre hallgatni, nem lehetünk biztosak egy diagnózisban (akkor sem, ha minden tünet stimmel, akkor sem, ha több oldalon megerősítik), ne stresszeljünk addig, amíg nem kértük ki egy szakember véleményét.
Sokunk utána nézett már egészségügyi problémának az internetet, erre alapozva a Google most egy olyan rendszert tesztel, amelynek köszönhetően releváns egészségügyi információkhoz juthatnának a felhasználók. A tesztelők videón
keresztül beszélhetnének képzett orvosokkal problémáikról. Tény, hogy többségünk szemérmes és orvossal is nehezére esik beszélnie problémáiról, talán így könnyebben megnyílnak majd a páciensek és ez az ötlet mintegy középutat jelent az internetes rákeresés és az orvos látogatás között. Azonban felvetődik –többek között- a kérdés: mi lesz a titoktartással, biztonsággal, adatvédelemmel? Az, hogy a keresőóriás hogyan kívánja ezt megvalósítani még kérdéses.
Persze elképzelhető, hogy a jövőben ki tudnak dolgozni egy megoldást és utat engednek az on-line egészségügyi szolgáltatásoknak, de egyelőre, az orvossal történő, személyes konzultáció az egyetlen útja a diagnosztizálásnak, a gyógyításnak és a terápiának.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy először értesülj akcióinkról, limitált tartalomért, VIP akciókért.

Csúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunkban a komplex kezelésekre és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatására törekszünk.