2=5 akció! Most egyszerre 5 testrészt szőrteleníthetsz 2 áráért!

Kíváncsi vagy a fokozott szőrnövekedés és a PCOS, illetve az inzulinrezisztencia kapcsolatára? Olvass tovább és ismerd meg a hirsutizmust!

A hirsutizmus elsősorban a nők hormonális zavara által okozott fokozott szőrnövekedésként ismert, a nők 5-15%-át érinti, nagyban ronthatja az életminőséget és hatással lehet az önbecsülésre is. Az androgén hormonok vagy férfi nemi hormonok a nőkben is jelen vannak, azonban normális esetben csak kis mennyiségben találhatók meg a szervezetben. A hirsutizmus során fellépő hormonális zavar azonban androgén túlsúlyhoz, ezáltal fokozott szőrnövekedéshez is vezet. Sötét, erős szőrszálak jelennek meg azokon a területeken, ahol leginkább férfiak esetében jellemző az erőteljes szőrnövekedés, például a bajusz, szakáll, mellkas, váll, has, hát, illetve a comb belső részének területein. A férfihormonok magas szintje hiperandrogenizmust is okozhat, ami összefoglaló neve a hormonzavar egyéb tüneteinek a fokozott szőrnövekedésen felül: ilyen például az aknés bőr megjelenése, a hang mélyülése, a testalkat átalakulása, férfiasodása és az izomtömeg növekedése is.

Mi az összefüggés az inzulinrezisztencia és a hirsutizmus között?

A hirsutizmusért az androgén egyensúlyzavar felelős, melynek kifejlődésében a vérben található inzulin magas szintjének, azaz a hiperinzulinémiának meghatározó szerepe van. Az elhízott, inzulinrezisztenciával küzdő nők esetében gyakoribb a hirsutizmus kialakulása is, az inzulin szint szabályozása esetében pedig a túlzott szőrnövekedés visszaszorul, feltehetően azért, mert az inzulin magas szintje szerepet játszik az androgén hormonok magas szintjében. A magas inzulin szint más mechanizmusok által is növelheti az androgén hormonok szintjét, valamint az is elmondható, hogy a hirsutizmus genetikai halmozódást is mutat, de különböző betegségek is okozhatják a kialakulását.

Mi okozza a hirsutizmus nevű betegséget?

A hirsutizmus leggyakoribb oka nők esetében a policisztás ovárium szindróma, vagyis PCOS ami az egyik leggyakoribb hormonális probléma és komplex anyagcserezavar napjainkban. A PCOS zavaró tünetei közé tartoznak a menstruációs zavarok, a meddőség, a petefészek cisztái, elhízással, valamint az inzulinrezisztencia is. A hirsutizmus betegség 71%-át a PCOS és az ahhoz kapcsolódó hormonális problémák okozzák. Emellett az esetek 15%-ában az idiopátiás hyperandrogenizmus, 10%-ában idiopátiás hirsutizmus áll fenn, ezekben az esetekben nem jelentkezik másodlagos tünet, így nehezebben diagnosztizálható a betegség. Míg az előbbi esetében az androgén szint emelkedett, addig az idiopátiás hirsutizmus esetén a menstruáció és az androgén hormonok szintje is normális. Az enyhe hirsutizmust tapasztaló nők nagyjából fele szenved idiopátiás hirsutizmusban.
A magas inzulint szint mellett az alacsony inzulin szint vagy cukorbetegség is okozhat fokozott szőrnövekedést, de a kóros elhízással jelentkező magas inzulin szint is gyakori kiváltó oka a betegségnek. Emellett menstruációs zavarok, terhesség, valamint gyógyszeres kezelések mellékhatásaként is jelentkezhet a hirsutizmus. A mellékvese-túlműködés (Cushing-kór), bizonyos daganatos megbetegedések, valamint a pajzsmirigy betegségei szintén eredményezhetnek abnormális szőrzetnövekedést. Fontos, hogy a genetikai faktorokat is figyelembe vegyük, hiszen a hirsutizmusban szenvedő nők 50%-ánál szerepel a családi kórtörténetben a megjelenése.
Bizonyos gyógyszerek hatására is megjelenhet a hirsutizmus, leginkább az anabolikus szteroidok, valamint a hormontartalmú készítmények mellékhatásaként, de emellett például a minoxidil is okozhat fokozott szőrnövekedést.

Hogyan diagnosztizálható a hirsutizmus?

Fizikális vizsgálat során, a Ferriman-Gallwey skála segítségével megállapítható a hirsutizmus mértéke, ahol 0 és 4 közötti pontszám megállításával számszerűsítik a szőrzet növekedését. A fizikai vizsgálat során az egyenletes, kiterjedt szőrnövekedés és a férfias szőrnövekedés között különbséget kell tenni, majd a Ferriman-Gallwey skála módosított változata alapján 0 és 4 közötti pontszámmal kell ellátni a következő területeket: felső ajak, áll, mellkas, felső hát, derék, felső has, alsó has, felkar, valamint combok. A skálán a 0-ás pontszám azt jelenti, hogy nincs szőrnövekedés, míg a 4-es pontszám erőteljes szőrnövekedést jelöl. A különböző testrészek pontozása után a pontszámok összeadásával kapott eredmény mutatja meg a szőrnövekedés mértékét. Ennek a módszernek nagy jelentősége van a hirsutizmus diagnózisának felállításában, amely alapján a 15-ig terjedő pontszámok enyhe hirsutizmust, míg a 25-nél nagyobbak súlyos hirsutizmust jeleznek. Elmondható, hogy a módosított Ferriman-Gallwey skála pontszámai fajtól és etnikai hovatartozástól függően változnak. Ázsiai nők esetében például a határérték a 2-es pontszám, míg a brit és amerikai fekete-fehér nőknél a 8-as vagy annál nagyobb pontszámok számítanak hirsutizmusnak.
Emellett fontos a diagnosztikai vizsgálatok bevonása is, amelyekkel felderíthető a hirsutizmus kiváltó oka is. Már enyhe hirsutizmus esetén is fontos lehet a petefészek és az ovuláció ultrahangos vizsgálata, hiszen így könnyedén fény derülhet arra, hogy PCOS áll-e a betegség hátterében. A laborvizsgálatok közül a hormonok szintjének meghatározása, különösen a férfi nemi hormonok szintjének vizsgálata bír nagy jelentőséggel, emellett pedig ajánlott az inzulinrezisztencia vizsgálat is.

Hogyan kezelhető a hirsutizmus?

A betegség kezelésében kiemelkedő jelentőségű a kiváltó ok kezelése, hiszen a gyógyszeres terápia befejeztével visszatérhetnek a tünetek abban az esetben, ha az alapvető probléma nem kerül megoldásra. A PCOS és inzulinrezisztencia által kialakult túlsúly okozta hirsutizmus esetében az életmódváltás a kulcsa a betegség kezelésének, valamint a kiváltó betegség gyógyításának is. Ezekben az esetekben az androgén hormontermelést fokozó inzulinrezisztencia kezelését célozzák meg az életmódváltással, a megfelelő étrend és mozgáskultúra kialakításával, aminek hatására a túlsúly is csökken. A hirsutizmus kezelésére különböző gyógyszerek is rendelkezésre állnak: androgénreceptor-blokkolók, amelyet megakadályozzák az androgén hormonok hozzáférését a receptorokhoz, androgén-elnyomó gyógyszerek, amelyek szabályozzák a szervezet androgén hormon termelését, ilyenek például a fogamzásgátló gyógyszerek is, valamint az 5-alfa-reduktáz-inhibitorok, amik a hormontermelésben szerepet játszó enzimeket szabályozzák.
A tünetek enyhíthetők lézeres szőrtelenítéssel is, azonban az eljárás ebben az esetben korlátozott eredményekkel járhat. A betegség okának kezelésével kombinálva a lézeres szőrtelenítés hatásos megoldás lehet, azonban ehhez átfogó, komplex kezelésre van szükség.

Mi a különbség a hirsutizmus és a hipertrichózis között?

Hipertrichózis esetén a szőrösödés az egész testen megjelenhet, kialakulásának pedig számtalan oka lehet, például a pajzsmirigy rendellenességei, gyógyszeres kezelések, étkezési zavarok vagy rákos megbetegedés. A hipertrichózis a hirsutizmussal ellentétben akár már születéstől fogva is kialakulhat, azonban mindkét betegségben nagy szerepet játszik az öröklődés, genetikai hajlam. A hipertrichózist gyakran farkasember szindrómának is nevezik, míg a hirsutizmus leginkább nőket érint és az androgén hormonokkal van összefüggésben, addig a hipertrichózis férfiaknál is gyakoribb jelenség.

Fokozott szőrnövekedés és PCOS? Ez a hirsutizmus!

Kíváncsi vagy a fokozott szőrnövekedés és a PCOS, illetve az inzulinrezisztencia kapcsolatára? Olvass tovább és ismerd meg a hirsutizmust!

A hirsutizmus elsősorban a nők hormonális zavara által okozott fokozott szőrnövekedésként ismert, a nők 5-15%-át érinti, nagyban ronthatja az életminőséget és hatással lehet az önbecsülésre is. Az androgén hormonok vagy férfi nemi hormonok a nőkben is jelen vannak, azonban normális esetben csak kis mennyiségben találhatók meg a szervezetben. A hirsutizmus során fellépő hormonális zavar azonban androgén túlsúlyhoz, ezáltal fokozott szőrnövekedéshez is vezet. Sötét, erős szőrszálak jelennek meg azokon a területeken, ahol leginkább férfiak esetében jellemző az erőteljes szőrnövekedés, például a bajusz, szakáll, mellkas, váll, has, hát, illetve a comb belső részének területein. A férfihormonok magas szintje hiperandrogenizmust is okozhat, ami összefoglaló neve a hormonzavar egyéb tüneteinek a fokozott szőrnövekedésen felül: ilyen például az aknés bőr megjelenése, a hang mélyülése, a testalkat átalakulása, férfiasodása és az izomtömeg növekedése is.

Mi az összefüggés az inzulinrezisztencia és a hirsutizmus között?

A hirsutizmusért az androgén egyensúlyzavar felelős, melynek kifejlődésében a vérben található inzulin magas szintjének, azaz a hiperinzulinémiának meghatározó szerepe van. Az elhízott, inzulinrezisztenciával küzdő nők esetében gyakoribb a hirsutizmus kialakulása is, az inzulin szint szabályozása esetében pedig a túlzott szőrnövekedés visszaszorul, feltehetően azért, mert az inzulin magas szintje szerepet játszik az androgén hormonok magas szintjében. A magas inzulin szint más mechanizmusok által is növelheti az androgén hormonok szintjét, valamint az is elmondható, hogy a hirsutizmus genetikai halmozódást is mutat, de különböző betegségek is okozhatják a kialakulását.

Mi okozza a hirsutizmus nevű betegséget?

A hirsutizmus leggyakoribb oka nők esetében a policisztás ovárium szindróma, vagyis PCOS ami az egyik leggyakoribb hormonális probléma és komplex anyagcserezavar napjainkban. A PCOS zavaró tünetei közé tartoznak a menstruációs zavarok, a meddőség, a petefészek cisztái, elhízással, valamint az inzulinrezisztencia is. A hirsutizmus betegség 71%-át a PCOS és az ahhoz kapcsolódó hormonális problémák okozzák. Emellett az esetek 15%-ában az idiopátiás hyperandrogenizmus, 10%-ában idiopátiás hirsutizmus áll fenn, ezekben az esetekben nem jelentkezik másodlagos tünet, így nehezebben diagnosztizálható a betegség. Míg az előbbi esetében az androgén szint emelkedett, addig az idiopátiás hirsutizmus esetén a menstruáció és az androgén hormonok szintje is normális. Az enyhe hirsutizmust tapasztaló nők nagyjából fele szenved idiopátiás hirsutizmusban.
A magas inzulint szint mellett az alacsony inzulin szint vagy cukorbetegség is okozhat fokozott szőrnövekedést, de a kóros elhízással jelentkező magas inzulin szint is gyakori kiváltó oka a betegségnek. Emellett menstruációs zavarok, terhesség, valamint gyógyszeres kezelések mellékhatásaként is jelentkezhet a hirsutizmus. A mellékvese-túlműködés (Cushing-kór), bizonyos daganatos megbetegedések, valamint a pajzsmirigy betegségei szintén eredményezhetnek abnormális szőrzetnövekedést. Fontos, hogy a genetikai faktorokat is figyelembe vegyük, hiszen a hirsutizmusban szenvedő nők 50%-ánál szerepel a családi kórtörténetben a megjelenése.
Bizonyos gyógyszerek hatására is megjelenhet a hirsutizmus, leginkább az anabolikus szteroidok, valamint a hormontartalmú készítmények mellékhatásaként, de emellett például a minoxidil is okozhat fokozott szőrnövekedést.

Hogyan diagnosztizálható a hirsutizmus?

Fizikális vizsgálat során, a Ferriman-Gallwey skála segítségével megállapítható a hirsutizmus mértéke, ahol 0 és 4 közötti pontszám megállításával számszerűsítik a szőrzet növekedését. A fizikai vizsgálat során az egyenletes, kiterjedt szőrnövekedés és a férfias szőrnövekedés között különbséget kell tenni, majd a Ferriman-Gallwey skála módosított változata alapján 0 és 4 közötti pontszámmal kell ellátni a következő területeket: felső ajak, áll, mellkas, felső hát, derék, felső has, alsó has, felkar, valamint combok. A skálán a 0-ás pontszám azt jelenti, hogy nincs szőrnövekedés, míg a 4-es pontszám erőteljes szőrnövekedést jelöl. A különböző testrészek pontozása után a pontszámok összeadásával kapott eredmény mutatja meg a szőrnövekedés mértékét. Ennek a módszernek nagy jelentősége van a hirsutizmus diagnózisának felállításában, amely alapján a 15-ig terjedő pontszámok enyhe hirsutizmust, míg a 25-nél nagyobbak súlyos hirsutizmust jeleznek. Elmondható, hogy a módosított Ferriman-Gallwey skála pontszámai fajtól és etnikai hovatartozástól függően változnak. Ázsiai nők esetében például a határérték a 2-es pontszám, míg a brit és amerikai fekete-fehér nőknél a 8-as vagy annál nagyobb pontszámok számítanak hirsutizmusnak.
Emellett fontos a diagnosztikai vizsgálatok bevonása is, amelyekkel felderíthető a hirsutizmus kiváltó oka is. Már enyhe hirsutizmus esetén is fontos lehet a petefészek és az ovuláció ultrahangos vizsgálata, hiszen így könnyedén fény derülhet arra, hogy PCOS áll-e a betegség hátterében. A laborvizsgálatok közül a hormonok szintjének meghatározása, különösen a férfi nemi hormonok szintjének vizsgálata bír nagy jelentőséggel, emellett pedig ajánlott az inzulinrezisztencia vizsgálat is.

Hogyan kezelhető a hirsutizmus?

A betegség kezelésében kiemelkedő jelentőségű a kiváltó ok kezelése, hiszen a gyógyszeres terápia befejeztével visszatérhetnek a tünetek abban az esetben, ha az alapvető probléma nem kerül megoldásra. A PCOS és inzulinrezisztencia által kialakult túlsúly okozta hirsutizmus esetében az életmódváltás a kulcsa a betegség kezelésének, valamint a kiváltó betegség gyógyításának is. Ezekben az esetekben az androgén hormontermelést fokozó inzulinrezisztencia kezelését célozzák meg az életmódváltással, a megfelelő étrend és mozgáskultúra kialakításával, aminek hatására a túlsúly is csökken. A hirsutizmus kezelésére különböző gyógyszerek is rendelkezésre állnak: androgénreceptor-blokkolók, amelyet megakadályozzák az androgén hormonok hozzáférését a receptorokhoz, androgén-elnyomó gyógyszerek, amelyek szabályozzák a szervezet androgén hormon termelését, ilyenek például a fogamzásgátló gyógyszerek is, valamint az 5-alfa-reduktáz-inhibitorok, amik a hormontermelésben szerepet játszó enzimeket szabályozzák.
A tünetek enyhíthetők lézeres szőrtelenítéssel is, azonban az eljárás ebben az esetben korlátozott eredményekkel járhat. A betegség okának kezelésével kombinálva a lézeres szőrtelenítés hatásos megoldás lehet, azonban ehhez átfogó, komplex kezelésre van szükség.

Mi a különbség a hirsutizmus és a hipertrichózis között?

Hipertrichózis esetén a szőrösödés az egész testen megjelenhet, kialakulásának pedig számtalan oka lehet, például a pajzsmirigy rendellenességei, gyógyszeres kezelések, étkezési zavarok vagy rákos megbetegedés. A hipertrichózis a hirsutizmussal ellentétben akár már születéstől fogva is kialakulhat, azonban mindkét betegségben nagy szerepet játszik az öröklődés, genetikai hajlam. A hipertrichózist gyakran farkasember szindrómának is nevezik, míg a hirsutizmus leginkább nőket érint és az androgén hormonokkal van összefüggésben, addig a hipertrichózis férfiaknál is gyakoribb jelenség.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy először értesülj akcióinkról, limitált tartalomért, VIP akciókért.

Feliratkozom

Ez is érdekelhet

Lézeres szőrtelenítés kezelésről-kezelésre: mire számíthatsz?

Most kezded a lézeres szőrtelenítést és felmerült benned a kérdés: vajon mire […]

Intim szőrtelenítés lézerrel: 10 dolog, amit tudni akarsz

Eleged van abból, hogy órákat töltesz az intim területek borotválásával vagy gyantázásával? […]

Legnépszerűbb lézeres szőrtelenítés területek férfiaknak

A lézeres szőrtelenítést körülveszi egy bizonyos elképzelés, amely szerint ez a szolgáltatás […]

Rólunk

Csúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunkban a komplex kezelésekre és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatására törekszünk.

Bejelentkezés

Kérj időpontot vagy ingyenes visszahívást! Munkatársaink 1 munkanapon belül felveszik veled a kapcsolatot a megadott telefonszámon időpont-egyeztetés vagy tájékoztatás céljából.
Időpontfoglalás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram