Húsvéti sonka, húsvéti nyuszi, locsolkodás és színesre festett tojások – ennél azért sokkal többről van szó. A húsvét kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, vasárnapján véget ér a 40 napos nagyböjt, azaz a hústól való tartózkodás, innen ered magyar elnevezése. A húsvét egyben a tavasz eljövetelének ünnepe is.

Manapság ugyan eltűnőben van a locsolkodás hagyománya: a lányok, asszonyok nagy része, szívesen lemond(ana) róla, nem akarnak se vizesek lenni, se nem akarják száz parfüm mixét viselni magukon. Nem sokan tartják a böjtöt és bizony nem minden háztartásban találni már színes tojást sem. De hogy volt ez korábban? Mit jelképez a barka, mi az a villőzés, hogy jön ide a nyúl vagy a piros tojás? Külföldön milyen hagyományok uralkodnak?

A hagyományos, húsvéti magyar népszokások nagyon sokoldalúak

Tudtad, hogy népi hiedelmek szerint a szentelt barka, véd a rontás ellen, de a mennydörgés és villámlás elhárítására, sőt gyógyításra is alkalmas?

A villőzés kifejezés ismerős? Húsvétkor a lányok villőt, azaz szalagokkal, kifújt tojásokkal díszített faágakkal járták a házakat, így hozták meg a tavaszt jelképesen.

Annak idején, nagyszombaton szokás volt a ház körülseprése, hogy ily módon elűzzék a boszorkányokat, kígyókat, békákat.

Húsvétvasárnaphoz kötődik az ételszentelés hagyománya, miszerint misére letakart kosárral érkeztek, benne sonka, kalács, tojás, bárányhús, bor volt.

A főtt tojás fogyasztása a családdal az összetartozást jelzi: ha egyszer eltévednek, jusson eszükbe, kivel fogyasztották el a húsvéti finomságot, így mindig haza fognak találni.

Húsvéthétfőn a locsolkodásé és a hímes tojásé a főszerep. A szokás alapja a víz megújító erejébe vetett hit. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a jelképe.

Annak idején, ha a lány piros tojást adott a fiúnak locsolásért cserébe, azt jelentette, hogy fogadja az udvarlását, a zöld tojás az elutasítással volt egyenlő.

Ahány ország, annyi húsvéti szokás

Belgiumban húsvét szombatján óriási tojásvásárt tartanak, és „Tojásherceget” választanak. Másnap választják meg a párját, azaz a „Tojáshercegnőt”. Húsvéthétfő is az ünneplésé és ekkor tojásfogó versenyt is rendeznek.

Franciaország egyik városában húsvét hétfőn főtéren egy hatalmas omlettet készítenek, ami körülbelül 4500 tojásból készül és mintegy 1000 ember lakik jól vele.

Hollandiában húsvét vasárnap bárányt, főtt, buggyantott vagy tükörtojást, füstölt halat és édességeket esznek a hagyománykövetők.

Lengyelországban a népszokások nagyon hasonlítanak a magyar hagyományokhoz: a fiúk itt is locsolni járnak.

Norvégiában érdekes, hogy a krimi- és detektívregények olvasása kedvelt húsvéti időtöltés, ilyenkor jelennek meg a legújabb könyvek is.

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A böjt lejártával a vasárnapi ebédnél előkerülnek a piros tojások és a bárány alakú torta.

Svédországban jellegzetes jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek itt papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak.

Érdekes, hogy Mexikóban több, mint két hétig ünneplik a húsvétot.